Nehéz szavakba önteni azt az érzést, aminek mostanság lehetünk tanúi. Ez a történet kezdődött egy facebook oldallal, ahol a megosztott képek olyan érzéseket váltottak ki az elszármazottakból, amelyeket hamar tettekre sarkalták őket. Egy közösség született, amely múltjában, gyerekkora emlékeinek helyszíneiben nem csak nosztalgikus élményeket lát, hanem olyan büszkeséget ahová szívesen tartozik, amiről szívesen megemlékezik, másokkal, egymással szívesen megoszt.
Oldalunk elkötelezett híve minden civil kezdeményezésnek, mert látjuk, érezzük mekkora erő lakozik a civil társadalomban, és mire képes az ember ha összefog. Ezért szívesen segítettünk a találkozó szervezőinek a találkozó meghirdetésében. Múlthét vasárnapján a találkozó eseménysora le is zajlott, amelyről most nem mi szeretnénk beszámolni Önöknek, hanem felkértük a szervezőket, Ők írják le milyen volt a találkozó:
2017. szeptember 17-én 2. alkalommal találkoztak a KISCSÁKÓIAK ÉS A KISCSÁKÓRÓL ELSZÁRMAZOTTAK ! Az ország minden részéről érkeztek az öregdiákok, unokák sőt ükunokák is! Több mint 200 ember töltötte meg a Nagyszénási Kulturális Központ egész épületét. Érdekes, az elszármazottak számára nagyon értékes kiállítást állítottunk össze, paravánonként változó témában. Az OROSHÁZI FOTÓ KLUB a saját kiscsákói képeivel emelte a rendezvény színvonalát, amely fotókiállítás még a jövő héten is megtekinthető a táncteremben és a színház teremben. Fél 10-kor felavattunk a KISCSÁKÓI MAJORBAN egy emlékművet. Az ünnepi beszédet, és a rövid kis műsort 2, csákóról elszármazott öregdiáknak köszönhettük. Az eseményt rögzítő kis videó teljes egészében fent van az elszármazottak emlékoldalán, érdemes megnézni.
Gyönyörű színfoltja volt az ünnepségnek az évtizedek óta ismeretlen helyen lévő népház dűlői iskola harang hangját meghallani újra, amit Zombán találtunk meg, az orosházi helytörténésznek KOSZORÚS OSZKÁRNAK köszönhetően. Ezt meghallva, felismerve jellegzetes hangját a jelenlévők felállva könnyes szemmel tisztelegtek, emlékeiknek az oly sokat hallott harangszónak! A kinti ünnepség után Nagyszénáson folytatódott a délutánba nyúló program. Volt filmvetítés a régi kiscsákói évtizedekből összeállítva, majd PLESOVSZKI JÓZSEF MAJOROSI öregdiák, ADY ENDRE ÜZENET EGYKORI ISKOLÁMNAK C. versével zárta a hivatalos részét a ünnepségnek. Ezután vehették át GYENGE ANTAL KISCSÁKÓI EMLÉKEK c. könyvét amit KULCSÁR LÁSZLÓ és KULCSÁR MAGOLA HELGA szerkesztett. Érdekességként megemlítjük azoknak akik az eseményen nem vettek részt, hogy a könyvből már van Ausztriában, Las Vegasban, Walesben, és a kicsiny kis országunk minden szegletében!
Ezúton is szeretnénk megköszönni a beszámolót a Nagy házaspárnak!
Mi a Szeretlek Nagyszénás írói, olvasói részéről nagyon sok sikert kívánunk a találkozókhoz, reméljük nagyon soknak lehetünk még tanúi! Mi biztosan beszámolunk róla.
