Az egymásra épülő elemekre alapozott térségfejlesztési stratégiát koordináló Dél-Békés Jövőjéért Szövetség szakemberei szerint Dél-Békés vonzóbb jövőképének kialakításához elengedhetetlen a lakosság körében az életkészségek fejlesztése. Hogy milyen eszközökre van szükség ahhoz, hogy a térségben élők alapkompetenciái fejlődjenek, arról Gyarmati Józsefnét, a „Társadalmi életkészségek fejlesztése” munkacsoport tagja tájékoztatott.
A dél-békési összefogás elsődleges célja, hogy arra ösztönözze a térség fiataljait, helyben telepedjenek le és itt találják meg számításaikat. A vonzó jövőkép kialakításához mezőgazdasági fejlesztéseket, sportberuházásokat, munkahelyteremtő programot, az oktatási rendszer továbbfejlesztését és még sok más beruházást terveznek, ugyanakkor a szakemberek az öngondoskodásra való ösztönzését is elengedhetetlennek tartják a térségben. Ezen a témakörön dolgozik a szövetség „Társadalmi életkészségek fejlesztése” nevű munkacsoportja. Tagjai olyan szakemberek, akik térségünk fejlődését szem előtt tartva tevékenykedtek az elmúlt időszakban is, akár polgármesterként, akár szociális intézményvezetőként, vagy épp közművelődési szakemberként. A Békés Megyei Körös-menti Szociális Centrum nagyszénási telephelyének vezetője, Gyarmati Józsefné is a csoport tagjaként dolgozik a közös célokon, szerinte a Calendula Terv által sok-sok családnak és fiatalnak adhatunk segítséget az élet bármely területén.
– Legyen az továbbtanulás, munkába állás, vagy épp szociális probléma, úgy vélem, a térségfejlesztési koncepcióval segítőkezet nyújthatunk a dél-békésieknek. Azonban a célok eléréséhez kevés az, hogy a fejlesztési programokat időt és energiát nem kímélve kidolgozzuk. A megvalósításhoz pályázatok kellenek, csakis azok elnyerésével fejlődhet térségünk, az életkészségek javítása is forrásbevonással tud eredményes lenni – foglalta össze a térségi összefogás jelentőségét a szociális szakember. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mondatják Gyarmati Józsefnével, hogy nem elég munkahelyeket teremteni, de sok esetben meg kell tanítani a dél-békésieket, különösen a tartósan munkanélkülieket dolgozni és beépülni a munkahelyi környezetbe. – Kiváló cél, hogy a szövetség munkahelyet szeretne teremteni az itt élők számára a fejlesztési stratégia egyik elemeként, viszont azoknak, akik elkezdhetnek majd az új helyeken dolgozni, de előtte tartósan munkanélküliek voltak, biztosítani kell egy olyan felkészítést, amely által problémamentesen kezdhetik az új munkát az egyelőre szokatlan környezetben. Például önkormányzati intézményekben biztosíthatnánk nekik minimális munkát, ami által fokozatosan visszatérhetnének a dolgozók világába, munkaerőpiacra – nyilatkozta Gyarmati Józsefné.
Az uniós források elsősorban a területi kiegyenlítést, a leszakadó térségek felzárkóztatását támogatják. A Calendula Terv ennek megfelelően mindennemű dél-békési fejlesztést a felzárkóztatás jegyében tervez meg, s így a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, az életkészségek fejlesztése, az öngondoskodás képességének fejlesztése fontos fejezetet jelent a koncepcióban. Mindemellett a szakember véleménye szerint az érdekképviselet hatékonysága is meghatározza, hogyan alakul Dél-Békés jövője. – Sokan vagyunk, akik időt és energiát nem kímélve azon dolgozunk, hogy a térségnek legyen jövője, hogy olyan fejlesztéseket, programokat és projekteket tervezzünk meg, amelyekkel a fiatalok számára vonzóbbá válik szűkebb hazájuk, Dél-Békés. Azért tesszük ezt, mert hiszünk benne, hogy a szövetségünk élére felkért vezető, Simonka György országgyűlési képviselő a lehető leghatékonyabban tudja érvényesíteni a dél-békésiek érdekeit, s az összefogás által biztosított lobbierő elegendő lesz ahhoz, hogy a térségnek járó felzárkóztatási források Dél-Békést építik.
Szerző: Szeretlek Nagyszénás
