Katolikus Egyház

Lelkipásztor és plébániai munkatársak: Perlaki György plébános

Telefon szám:  0620-9722839

Nagyszénás -Gádoros - Eperjes-Fábiánsebestyén  plébánosa

E-mail cím:  perlakigyorgy@invitel.hu

Cím: Nagyszénás, 5931 Hősök útja 12.

 Adminisztratív munkatársak

Vass Gábor kántor

Pogonyiné Tóth Ilona egyházközségi hozzájárulás gyüjtő

Technikai munkatársak 

Bikádi Anett sekrestyés

Elérhetőségek:

Római Katolikus Plébánia

Nagyszénás, Hősök útja 12. H-5931

Bankszámla szám: OTPBank 11733168-20003689-00000000

Telefon:  20/ 9722839; 06/68/443-035

Web:http:// nagyboldogasszony.gportal.hu

A nagyszénás Római Katolikus Egyházközség története

A nagyszénási katolikus egyház története, ezzel együtt a katolikus templomok, kápolnák története is sokkal messzebb nyúlik vissza az idők homályába, mint a ma, a falu egyik díszeként ismert katolikus templom története. Tekintsünk vissza a múltba, induljunk el a kezdetektől, egészen a hajdan volt Zenasegyháza templomától, hogy történelmi sétánk végeztével méltóképpen emlékezhessünk meg az idei évben 80. születésnapját ünneplő katolikus templomunkról is.

Nagyszénás nagyközség létezéséről Zsigmond király 1403. november 23-án kelt adománylevele tesz említést először. Történelmi tény tehát, hogy 1403-ban településünk – akkori Zenasegyháza (Szénásegyháza) néven – már lakott település volt. Az írott forrásokat megerősítette, s a katolikus egyház történetét a távolabbi múltba meghosszabbította az 1994-ban lefolytatott régészeti ásatás.

Ennek eredményét dr. Szatmári Imre régész az alábbiakban összegezte tanulmányában.

 „Mindent összevetve a legvalószínűbbnek látszik, hogy a település templomát a XI. százat második felében, vagy a XII. század folyamán építették, s a temetőt is ekkor vették körül árokkal. A XIV – XV. Században építhették újjá a templomot, s betemetve a körárkot a temető területét is kibővítették. A temető új területét ugyanakkor másik, az előzőhöz hasonló árokkal vették körül. A temető további fokozatos telítődése következtében a XV. - XVI. Században osszáriumokat (csontvermeket) alakítottak ki, az egyiket éppen a korábbi temetőárok helyére ásva. A falu XVI. Század végén, XVII. Század elején bekövetkezett pusztulása után leomlottak a templom falai, s eltűnt a külső temetőárok nyoma is, nyilvánvalóan a település egyéb épületeinek nyomaival együtt

1566. augusztusban a török elfoglalta Gyula várát, így Zenasegyháza falu is török uralom alá került. 1596-ban a temesvári beglerbég zsoldosai – a tatár segédcsapatok – feldúlták vidékünket. „A török pedig feldúlta a lakatlan épületeket, az anyagokat erődök építésére használta fel, mint az 1733-i vármegyei jegyzőkönyv a szénási templom anyagáról mondja…”

„A szegedi kamarai prefektúra 1719-ben említi Szénás templomának falait. 1733-ban így látható nyoma volt a templomnak…”[2]

A XIX. Század elején Szénás egész területe, gróf Károlyi György tulajdonába került – akinek nagyapja gróf Károlyi Antal beházasodott a Harruckern családba és így növelte a Károlyi birtokot. A Gróf Károlyi család Karácsonyi János szerint 1818-ban az un. Mihálytelek területén a Kurtics ér partján 200 telekből álló kis napszámos falut alapított.

Szénás történetében ezt követően közel 150 évig kiemelkedő szerepet játszanak a majorok, amelyeket a birtokok tulajdonosai gazdasági egységekként hoztak létre. Központi szerepet tölt be a Cifra-major néven ismert, a mai Nagyszénástól északra elhelyezkedő major, amely nem csak mezőgazdasági termelési központ volt, hanem a Károlyi család kastélyának is helyet adott.

Szénáson, illetve a majorokban ekkor az evangélikus vallásúak voltak többségben, köszönhetően ez annak is, hogy az első napszámos falu lakói, szinte kivétel nélkül mind Orosháza, ott házzal bíró, de földdel nem rendelkező lakosai voltak, Orosháza pedig közismerten nagy evangélikus falu volt ekkor. Az 1890-es statisztika alapján Nagyszénáson az evangélikusok száma 1436 fő, a 2817 fős összlakosságból. A római katolikusok 847-en voltak, a reformátusok 206-an.

1890-ban a két pusztai iskolában tanítottak a szénási határban. Az egyik Malmosban a másik Lajoskirályságon működött. A malmosi evangélikus felekezetű iskola egyúttal imaházul is szolgált. A katolikusoknak viszont nem volt imaházuk. Igen nagy fáradsággal járt, ha istentiszteleten kívántak részt venni, vagy Gádorosra, vagy Orosházára mehettek. A folyton szaporodó lélekszám szükségessé tette egy imaház, vagy kápolna építését.

Köztudott, hogy a Károlyi család katolikus vallású. Károlyi Gyula (1837-1890) aki ez időben a cifrai kastélyt birtokolta, úgy döntött, hogy eleget tesz a katolikusok kívánságának és a kastélyban kialakít egy kápolnát. Az elhatározást hamarosan tettek is követték. Miután az ifjú Mihály gróf (1875-1955) betegségéből felépült, atyja hálából hozzálátott terve magvalósításához. Bejelentette elhatározását dr. Schlauch Lőrinc nagyváradi püspöknek.

A főpásztor örömmel igyekezett a terv kivitelezéséhez segítséget nyújtani. Hamarosan kész is lett a nyilvános jellegű kápolna, és még 1889-ben teljesen fel is szereltetett. Ajtaja melyen át a nép az istentiszteletre bejuthat, a kastély észak-nyugati oldalára nyílik, a gyönyörű kert felöl. Másik ajtaja a kastélyban lakók részére, a kastély folyosójáról vezet a kápolnába. A gróf lelkészről is gondoskodott, a szegedi Szt. Ferenc rendű zárda egyik tagját nyerte meg, aki expositus kápláni minőségben látja el a hívek lelki szükségleteit. A kápolna megáldására, és egyben megnyitására 1890 január 2-án került sor. Béky Antal békéscsabai kanonok esperes végezte a ceremóniát. Lehoczky József orosházi lelkész, mint Szénás lelkésze is, mutatta be Toldy Pétert a kápolna első lelkészét a híveknek. A megnyitó beszéd teljes terjedelmében megjelent még ebben az évben kis füzetecske formájában.

A Historia Ecclesiai Filialis rengeteg érdekes eseményről beszámol, ezekből az időkből is, de egyetlen fontos esemény kimaradt a feljegyzésekből: a különálló kápolna építésének időpontja, s körülményei.

Ha ma valaki a „Cifrai-kápolnáról” beszél, akkor egészen biztosan nem a kastélyban kialakított kápolnára gondol, hanem az egészen 1942-ig fennálló kis nyolcszögű épületre, a Cifra major díszére, a különálló kápolnára.

Szerencsések vagyunk, hogy ma már fényképpel és rajzzal is rendelkezünk erről a kis épületről.

A kastélytól körülbelül 150-200 méterre állott egy tisztáson. Bejárata a nyugati oldalon volt. A tisztást és a hozzá vezető utat orgonabokrok szegélyezték. Az épület nyolcszög alakú volt, megközelítőleg 9 m főmérettel. A kápolnát folyamatosan használták egészen 1908-ig, gyakorlatilag ez volt a teljes majorság katolikus temploma. Gyakran olyan sokan vettek részt a szentmiséken, hogy a kinyitott ajtó előtt a tisztáson állt a hívek sokasága.

1908 február 11-én Jurcsák Viktor uradalmi felügyelő tudomására hozza a lelkésznek, hogy Károlyi Júlia grófnő nem szándékozik a lelkészséget a továbbiakban fenntartani. Az elköltözés végső időpontját március elsejére adta meg. A nagyváradi püspökség megpróbált a grófnővel tárgyalni, de ennek sajnos semmi eredménye nem lett. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a megszűnésnek nem csak a grófnő és az egyház viszonyában kell keresni az okát. Károlyi Gyula birtokai is a XX. Század elején hasonlóan a többi nagybirtokhoz erőteljesen elaprózódtak. A lelkészség fennmaradása is elsősorban özv. Károlyi Gyuláné jószívűségén múlott. Amikor a birtok a négy örökös között további felosztásra került, akkor már tagadhatatlanul viszonylag szerényebb anyagi erőforrások álltak a tulajdonos rendelkezésére.

Másrészt, annak ellenére, hogy 1908-ban a lelkészség beköltözik a faluba, a kápolna továbbra is üzemel, hiszen egészen 1942-ig tartanak itt miséket, keresztelnek gyermekeket, csak ekkor kerül véglegesen megszüntetésre, végül lebontásra.

A lelkész, Derzsi Ádám is időben felismerte ezeket a folyamatokat és még 1907-ben megalakítják a templomépítő bizottságot.

1908. június 21-én vasárnap a lelkész röviden a hívek tudomására hozta, hogy a lelkészség megszűnik. A faluban kibérlik a Szarvasi úton a 172. számú házat (Hevesi-féle ház), évi 400 koronáért. Az első két szobát boltívvel egybenyitva kápolnának alakítják ki, míg a harmadikban rendezik be a sekrestyét. A lelkész számára marad még két szoba és egy konyha.

Az első istentiszteletet a faluban lévő kápolnában 1908. augusztus 15-én tartották, akkor még hiányos felszereléssel, de szeptember negyedikére sikerült teljesen felszerelni, s ettől kezdve rendszeresen tartották az istentiszteleteket.

1913-ban a gyulai esperesi kerület kettévált, újonnan megalakult az orosházi esperesi kerület. A váradi püspök körlevelében ígéretet tett arra, hogy Nagyszénáson önálló lelkészséget hoznak létre.

1917. április 12-én a nagyharangot átadják hadicélokra. A harang körirata: „Üdvözlégy Mária, Dícsértessék Jézus Krisztus. A szénási uradalmi Római Katolikus híveknek vallásos buzdítására készítette Nagykárolyi Gróf Károlyi Gyula 1889. Öntötte: Walser Ferenc Budapesten” Átmérője 25 cm, súlya a vas alkatrészeken kívül 172 kg.

1918 a háború befejezésének éve. Ez a háború Magyarország számára nagyon szomorúan végződött. A katonák hazatértek a frontról, nehéz zűrzavaros hetek következtek. Idézet a Historiából: „ a nemzet rohamos lépésekkel haladt a lejtőn lefelé, a veszedelmes, a rendet a társadalmi békét felforgató bolsevizmus felé. … A kommunista kormány teljes tehetetlensége és züllöttsége hasonló állapotba sodorta az egész országot. … Bekövetkezett a román megszállás.”

Hosszú kínos várakozás után végre 1920. március 28-a meghozta a várva várt szabadulást, az ellenség elvonult a faluból. A zűrzavaros állapotok és a nyomasztó gazdasági helyzet ellenére ismét napirendre került a templom és a plébánia ügye.

Azt az épületet ugyanis, amit eddig bérelt az egyház imaháznak és lelkészlaknak, megvásárolta a község csendőr-laktanya céljára. Kiköltöznie az egyháznak azonban nem kellett, mert Lindenberger János debreceni püspöki helytartó a község elöljárósága előtt védelmébe vette az imaházat, sőt magasabb fórumokon is hangot adott véleményének.

A templomépítés megindításában kiemelkedő szerepe volt Horváth József lelkésznek, aki egyrészt határozott fellépésével az építéshez szükséges építőanyag megszerzésében sokat tevékenykedett, másrészt a templom számára sikerült megszereznie a megfelelő telket (ahol ma is áll a templom).

Végül 1925. október 18-án elérkezett a közel két évtizede nagyon várt nap, amikor sor kerülhetett a templom alapkövének letételére. E nagy esemény ünnepélyességét emelte, hogy egybeesett az I. világháború hősei tiszteletére emelt emlékmű avatásával, ahol az ünnepségen megjelent József főherceg. Már előző nap a lakosság fellobogózta az utcákat, az ablakokat felvirágozta. A magas rangú vendéget a község népe a községháza előtt felállított díszkapunál fogadta.

Az idő nem kedvezett az eseménynek egész nap borús volt az idő néha el is eredt az eső. A misét az épülő templom falai között kellett volna megtartani, de a kedvezőtlen időre való tekintettel, az ideiglenes kápolnában állították fel az oltárt és a trónt a községbe érkező királyi főhercegnek. A misét és a rövid szentbeszédet Molnár János esperes orosházi apátplébános végzi, mely után az adminisztrátor felolvassa az alapkőbe helyezendő iratot.

Részletek az iratból:

„E templom alapkövét Molnár János apátplébános esperes tette le az Úr 1925. évének október 18. napján, pünkösd után való XX. Vasárnapon. Őszentsége XI. Pius pápasága, a királyi trón ideiglenes betöltetlen volta, Horty Miklós kormányzósága, Csernoch János hercegprímássága, Bielik Imre püspöksége, Lindenberger János püspöki helynöksége, Molnár János esperessége, Budai László Olivér h. plébánossága, Scháffer Ferenc kántorsága idejében…

A nagyszénási egyházközség 1922-ben vált önállóvá, addig mint az orosházi egyházközség filiája szolgált. Templomuk 1912-ig gr. Károlyi Gyula örököseinek korábbi czifrai kápolnája, azóta egy bérháznak, ma is használatban lévő két szobácskája szolgált és szolgál, amelyek kivált sátoros ünnepeken a híveknek elenyészően csekély töredékét képesek befogadni…

…Nagyszénás község mintegy 5200 lakosa közül 2400 római kath…

Ez a körülmény érlelte meg első látogatása alkalmával boldogult megyés püspökünk, néhai Széchenyi Miklós gróf nemes atyai elhatározását, hogy a nagyszénási híveknek templomot épít és önállósítja egyházközségünket…

Elkészítteti a finom ízlésű, művészi kéttornyos templom és az azonos stílusú paplak tervé, amelynek kivitelében megakadályozta időelőtti gyászos halála.

Halálával módosult a templom terve, melyet Siegel Albin budapesti műépítész, a templom tervezője a rendelkezésre álló fedezethez képest dolgozott át.

A püspökségen kívül gr. Berchtold Lipótné Károlyi Ferdinanda, gr. Festetics Sándorné Károlyi Júlia, Wolfinger Alajos, özv. Geist Gáspárné és Sváb Lőrinc járult nagyobb adományokkal a templomépítéshez, majd az által, hogy a hívek vállalták a kézi és igásszerszám szolgálatát, lehetővé vált az Úr segedelmével az építkezés megkezdése ez évi szeptember második felében.

Kérünk kedves olvasó, ki ezt az okmányt megtalálod, szolgáltass a mi lelkünk üdvösségéért egy szentmisét, mondj el egy Miatyánkot és Üdvözlégyet. Az Úr Jézus szentséges szívének áldása legyen templomunkon, községünkön, szeretett hazánkon és a magyar fajunkon.

Nagyszénás, 1925 október 18.”

József királyi főherceg aláírása után a képviselőtestület többi tagja is aláírta az okmányt és azt elhelyezték a főoltár mögötti falrészben. Az alapkőletételt követően díszközgyűlésre került sor az ideiglenesen átalakított moziban, majd sor került a hősök emlékművének leleplezésére.

November 25-én már álltak a falak, s ideiglenes tető is került a templomra, a paplak azonban tető nélkül kellett, hogy átvészelje a telet.

Beköszönt az 1926-os esztendő, s minden hívő lelket az a boldog tudat tölthette be, hogy az év végén már új temploma lesz a községnek. Lázasan folyik a munka, s közben megindul a gyűjtés a templom berendezésére. Január 31-én a Berényi család megajánlja a Szt. Antal szobrot az új templom számára, 150 cm magasságban.

Brunner cifrai főintéző és Menyhárt számtartó a keresztkutat, Zupka főgépész csillárt, Horváth magtáros Jézus szíve szobrot, Lustyikné az Úr sír szobrot, Luptovicsné öröklámpást, Csernus család négy gyergyatartót, Csányi család egy könyvtartót, Petykó család egy terítőt ajánl fel egy Cifra majorban megtartott nagymise után.

A harangok ügye kicsit nehezebben halad, de áprilisra három harang megrendelésére is sor kerülhet. Április 3-án rendelik meg a Szt. Ignácz harangot 50 kg súlyban, Hoffer Ignácz adományát, amelybe felhasználják az egyház 17 kg-os régi harangját is.

Április 9-én rendelik meg a 20 kg-os kápolna harangot, a Burghardt család adományát, ebbe a harangba kerül felhasználásra egy kis 10 kg-os lélekharang.

A két kisebb harang mellé április 30-án rendelik meg a 190 kg-os Nagyboldogasszony harangot, a Sváb család adományát. A harangok július 13-án érkeznek meg a községbe, s mai napig is a helyükön vannak.

1926. február 22-én indul meg az építkezés az új évben, tekintettel arra, hogy az időjárás ekkor tette lehetővé. A március 15-i ünnepségre már a helyére emelték a Jézus szíve szobrot, s az ünnepség végére újabb öt paddal gazdagodott a templom berendezése. A hívek és a mesterek buzgalmát dicséri, hogy április 18-án sor kerülhetett a keresztszentelésre.

Április 18.-a, vasárnap szép idővel köszönt a községre és a majorokra. Először nagymisét tartanak a cifrai kápolnában, majd délután 3 órakor a szükségkápolnából körmenet indul a templomhoz A templomkeresztet három egyház képviselő vitte. Odaérve Molnár János apát-plébános megáldotta és útjára bocsátotta a keresztet. Az adminisztrátor felolvasta a gömbbe helyezendő iratot, melyet dr. Láng Jenő orvos szerkesztett, hasonlóan az alapkőirathoz.

Néhány gondolat az okmányból:

„…A templom építését az egyházmegye megbízásából 1925. szeptember 21-én kezdték meg Zimmermann József, Hajdú Sándor, Tóth Sándor, Bikisán István és Baki Antal orosházi vállalkozók a budapesti Siegel Albin féle terv módosítása alapján és december közepére a templomot tető alá, a tornyot pedig ezzel egy szintre hozták, s téli szünet után a rossz gazdasági helyzet dacára az egyházmegye és a hitközség áldozatkészsége folytán újból megindult a vállvetett munka, és az Úr segedelmével minden bajt és szerencsétlenséget elkerülve eljutottunk a kereszt ünnepélyes megáldásának és elhelyezésének örömnapjához.

Ragyogjon a kereszt világító toronyként megcsonkított szegény hazánk mostani sötét éjszakájában és mutassa meg nagynak és kicsinek egyaránt az egyetlen helyes utat, amelyiken Istenbe vetett, bízó hittel, tiszta erkölccsel haladnunk kell…”

Az irat mellé került azoknak a hívőknek a névsora is, akik a templom építésre adakoztak az elmúlt évek folyamán. Felhelyezve a keresztet az egyik ácsmester a legmagasabb állványról hat köszöntőt mondott, hat pohárból ürítve a bort, ledobta a poharakat, melyek közül három nem tört el, s néhány fürge jelenlevő felkapta őket megőrzés végett. Az első köszöntőt XI. Pius pápára, a másodikat II. Ottó trónörökös királyunkra, harmadikat Horty Miklós kormányzóra, a negyediket Lindenberger János debreceni plébános püspöki helynökre, az ötödiket a nagyszénási egyházra, a hatodikat a munkásokra. Ősi szokás szerint a ruhát a keresztet elhelyezőnek Scháffer Ferenc kántor adta. Az ünnepséget a Himnusz zárat, s díszebéd követte.

1926. augusztus 15-e, valóban a nagyszénási katolikus egyház nevezetes napja. Nagyboldogasszony napján vehetik birtokukba az új templomot a hívek. Az esemény megérdemli, hogy szó szerint idézzünk a Historia Domusból.

„Augusztus 15. nevezetes napja volt Nagyszénásnak, dr. Lindenberger János Apostoli kormányzói helynök, titkára Beöthy György és Molnár János orosházi esperes – apát –plébános urak kíséretében gróf Berchtold Úr négyes fogatán 9 órakor községünkbe érkeznek, hogy megszentelje a harangokat és megáldja új templomunkat. Megérkezését a környékbeli papság, kb. 12-en és a hívek nagy sokasága várta. Itt voltak a vármegye részéről a Főispán Úr, Főszolgabíró Úr, s az uradalmak majorságok képviselete is. Megérkezéskor a díszkapunál üdvözölte a politikai község képviseletében Manzel Gyula főjegyző és a hitközség nevében a világi elnökünk, Wolfinger Alajos. Őméltósága pár szóval megköszönte a fogadtatást, s bejött a plébániára, s rövidesen megkezdte a papok kíséretében a szép szertartást.

Először a három harangot szentelték meg, melyet rögtön felhúztak, míg ez tartott, azalatt a templom megáldását végezték el. Ezek megtörténte után kezdődött a mise, melyet ugyancsak Lindenberger János úr őméltósága végzett.

Az ünnepséget díszebéd követte, melyen több, mint százan vettek részt.

Ezzel lezárult a nagyszénási egyház fejlődésének egy jelentős szakasza. Az első cifrai kápolna avatásától közel négy évtizednyi munka eredménye az új templom. Természetesen a berendezés még nagyon hiányos, de szerencsére mindig akadnak nagylelkű adományozók, kiknek segítségével gazdagodhat, szépülhet a templom.

A templomban ma is látható 14 keresztúti képet Wolfinger Alajosné ajánlja fel a templomnak. A képeket maga készíti el, s november másodikán Molnár János apát plébános áldja meg azokat. A felszentelt harangok egy fa állványon voltak elhelyezve. Csík János helybeli géplakatos vállalja, hogy az állványt vas állványra cseréli, s ettől kezdve még szebben szólnak a harangok.

A főoltár elkészítéséhez a tihanyi apátság főoltárát vették mintának, de a szerény anyagi lehetőségek miatt azt jelentősen le kellett egyszerűsíteni. A főoltárt Csaklós András oltárépítő tervezi át és építi meg. Az oltár 1927. április 27-én érkezik meg a községbe. Az oltárképet Dinnyés Ferenc szegedi festőművész festi. Az oltárt 1927 május elsején Pálffy Béla szentetornyai apát-plébános áldja meg kedves kis ünnepség keretében. A templom felszerelése ezzel javarészt befejeződik. Természetesen az elkövetkező években is adományokból szépítették, gazdagították, amikor csak lehetett.

1930.ban a lelkész bevezetteti a villanyvilágítást a templomba, az augusztus 15-i búcsú alkalmával először gyulladtak ki a lámpák. 1931. novemberében emlékeztek meg Szt. Erzsébetre. Ezen alkalomból a templom egy Szt. Erzsébet szoborral gazdagodott a lelkész jóvoltából, illetve egy Szt. Teréz szoborral dr. Bernáth Kálmán és Kéri Erzsébet adományaként.

Lustyik Ferenc budapesti vendéglős nevéhez fűződik a második (Szt. Ferenc) mellékoltár elkészítése, adománya tette lehetővé a korábban elkészült mellékoltár felújítását is. A templom felszentelése után tizenhárom évet kellett várni a nagyharangra. 1939-ben dr. Sajó Sándor orvos adományozza a 638 kg súlyú nagyharangot a templomnak, felesége Székács Ágnes emlékére. A harang felszentelésére 1939. szeptember 24-én került sor.

Ezzel a haranggal együtt immár négy harang zeng a toronyban, mind a mai napig. A harangok szerencsésen vészelték át a háborút is annak ellenére, hogy 1944. október 7-én a bevonuló szovjet csapatok négy lövést adtak le a toronyra, de a harangoknak nem esett bántódása.

A templomi padokat: Manzel Gyula, dr. Láng Jenő, dr. Mayer Károly, Weigler Lajos, Berta Antal, Budai László Olivér, Bernáth István, Sháffer Ferenc, Skrabák József, Mária tisztelők, Weigler András, hadiözvegyek, Sárkány Mihály, Szabó Ferenc, Zupka család, Keczer család, Jambrik Istvánné, Wigler József, Havrán János, Ivanics család, Scháffer István, Scheffer Mihályné, Rák György, Raffai család, Kiss család, Gágyor testvérek, Rák Mihály, Szmuta Pál és Antal, Lerner család, Békési Sándorné, Pap József, Csimadia Istvánné és Egri testvérek, Misinszki család, Sülleg Julianna adományozták.

1944. márciusában a háborús nehézségek ellenére megvásárolják az egyház első orgonáját az orosházi katolikus egyháztól. A jelenlegi orgonát 1962-ben vásárolják. Tekintettel arra, hogy özv. Tóth Antalné Magdolna leánya nevének megörökítésére 10 000 ft-ot adományozotttemplom javára, így az új orgonát róla nevezik el., s ezt márvány táblán örökítik meg. Az orgona megáldására 1962. év búcsúján, augusztus 19-én kerül sor.

A templom történetében újabb változás, amikor 1945-ben Aranyi Imre veszi át, a plébánia vezetését. Aranyi Imre plébánossága közel 43 esztendeig 1988 –tart, ami alatt a templom külső és belső felújítása is megtörténik. 1947-ben Mindszenthy bíboros prímás is látogatást tett a faluba.

1949-ben emelkedik plébániai rangra az addigi lelkészség. 1951-ben épül fel a kertben a lourdes-i barlang, amelybe a szegedi zárdából megmentett Mária szobor kerül. 1988-ban köszön el Aranyi Imre c. apát, plébános 43-évi lelkészi szolgálat után a nagyszénási hívektől, akit Boldvai Antal plébános követ, majd őt Szujó Antal váltja, aki egészen 2006-ig plébánosa a falunak. Ezalatt az idő alatt újítják fel a hívek a két manuálos orgonát, illetve 2005 – 2006-ban a templom külső felújítása is megtörténik. 2006 októberében, került felújításra illetve újra elhelyezésre a czifrai – kápolna épen megmaradt eredeti oltára, a templom szentélyében. Az oltárképet, amely eredetileg is Szent Györgyöt a katona-szentet ábrázolta, Gonda Anna festette újra. Ekkor készült el a templom új szembe – oltára és felolvasó állványa is, Dr. Nagy Gábor adományából. A templom épületét Nagyszénás Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete 1992 -ben védetté nyílvánította, a Plébánia épületét 2009. április 28-n nyílvánította védetté.

Bár úgy tűnik, hogy a nagyszénási templom története itt lezárul, ez még sincs így, mert közösségünk, folyamatosan éli azt a hitet, amelyet őseik hagytak rájuk, azt amely erőt adott számukra ez hogy ez a templom felépüljön, és megmaradjon nyolcvan esztendőn keresztül, és hogy továbbra is hirdesse minden nagyszénási embernek, a Boldogságos Szűz Anya itt él köztük, és nem hagyja el az ő népét.

[1] Dr. Szatmári Imre: A középkori Szénásegyháza nyomában, Nagyszénás Fejezetek a község történetéből, 43. oldal. Nagyszénás 1996.

[2] Historia Ecclesiae Filialis, György-Szénás, Forrás: Békés megyében található elpusztult templomok jegyzéke.

A templom bemutatása

A nagyszénási római katolikus templom, klasszicizáló neoromán stílusú épület, a község főutcáján a Hősök útján található. Már messziről szembe tűnő, magas, karcsú tornya, amely nem a román stílus sajátja, de a tornyon elhelyezett lőrésszerű ablakok mégis erről tanúskodnak. A főbejárat timpanonja a jáki bencés apátsági templom főkapuját utánozza, egyszerűbb formában,  az apostolszobrok nélkül. A főbejárat barnára pácolt tömör fa kapuja is, a román stílusjegyeket hordozza magán.

A templomba belépve a főoltárt pillantjuk meg, mivel az oldalhajókat csak közelebb lépve lehet felfedezni, így a templomtér első pillantásra egy-egységet alkot. A főoltár oltárképe Szűz Mária mennybevételét ábrázolja, Dinnyés Ferenc festőművész alkotása.

Az oltárkép jobb és bal oldalán két angyal található, akik a templom felújítása előtt kezükben háromágú gyertyatartót tartottak, jelenleg ez nincs a kezükben. A főoltár szintén klasszicizáló neoromán stílusban készült, és hasonlóan a templom többi berendezési tárgyához, fehéres tojáshéjszínű és arany díszítést kapott.

A szentély részt és a hajót az áldoztató rács választja el egymástól, amely kőből épült és eredeti állapotába lett visszaállítva, így visszakerült rá a korábban leszerelt kétszárnyú ajtó is.

A szentélyből a papi szék az újonan kialakított liturgikus térbe került vissza, egy díszesebb, trónszékszerű gótikus stílusú székből, és két kisebb támlátlan zsámolyból áll.

Az áldoztató rácson túl, a hajóban található a szentély bal oldalán a szószék, szintén a templom stílusában készült, kissé gótizáló, de díszítésében megegyező. A nagyváradi székeskáptalan ajándéka a templom számára.

A szentély elején az áldoztató rács mellett helyezték el, Liseiux-i Kiss Szt. Teréz, és a Boldogságos Szűzanya szobrait, külön emelvényeken.

A keresztelő kút  az áldoztató rácson túl, a szentélyben található a főoltártól jobbra,és hasonló stílusban készült, mint  a többi berendezési tárgy.

A szembe tekintő miséző oltár és a felolvasó állvány, a templomszentelés évfordulójára újonan készült alkotás, fenyőfából készült és vöröses - barnás pácolást kapott. Dr. Nagy Gábor Úr adománya a templom számára.

A szószéktől balra, az oldalhajóban található mellékoltár Szent Antal tiszteletére van szentelve, az oltáron a szent szobra látható.

A jobb oldali mellékoltár, Jézus Szíve tiszteletére szentelődött.

A Szent Antal oltárral szemben, az oldalhajóban, az eredeti állapotában visszaállított czifrai-kápolna oltára található, eredetileg a Feltámadt Krisztust ábrázoló oltárképpel, ebbe az oltárba 2006-ban készült el a Szent Györgyöt ábrázoló festmény, Gonda Anna naivfestő munkája. Az oltáron minden az eredeti állapotában van helyreállítva.

A kóruson, két manuálos pedálos orgona helyezkedik el, ez az orgona az 1960-as években készült, elődjét az orosházi templomból megvett régi orgonát Kelenföldre adták el.

A gyóntatószék a templom kórus alatti részében kapott helyet. A korus oszlopain, falitartókon Szent Antal és Szent Ferenc szobrai vannak elhelyezve, illetve a keresztúti stációk festményei.

Forrás: http://nagyboldogasszony.gportal.hu