Egészség Hírek

A leggyakoribb nyári nyavalyák

A hasmenéstől a napégésig – címszavakban

Minden évszaknak megvannak a maga nyavalyái, amelyekre fel tudunk készülni. Ezúttal a nyári hónapok kellemetlenségeit vesszük sorra.

Hasmenés

A hőmérséklet emelkedése miatt virulnak élelmiszereinkben, ételeinkben a baktériumok: általában a szalmonella a főbűnös, illetve a Campylobacter jejuni, és kisebb számban a Shigella, az Escherichia coli és a Yersinia enterocolitica is előfordul a nyári hasmenések okozójaként, de a különböző vírusok is jelentős szerepet játszhatnak.

Szénanátha

A szénanátha a légúti allergia egyik megjelenési formája, a szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) és kísérő tüneteinek összefoglaló neve. Jellemzően a pollenszezonhoz köthető, azaz a tavaszi pollenek megjelenésétől késő őszig kínozza az érintetteket.

Asztma

A krónikus betegség a légutak gyulladásával kezdődik, a gyulladást pedig a környezetben található szmog és más szennyeződések, pollenek, a magas ózonszint és páratartalom váltja ki. Ezeknek nyáron gyakrabban vagyunk kitéve, hiszen több a szabadtéri program az életünkben.

Légionárius betegség

Tipikus nyári kór, mivel a baktérium, amely okozza, 20 fok felett szaporodik el. A légionárius betegség egy nem tipikus tüdőgyulladás, és a nem megfelelően tisztított klímaberendezéseknek, zuhanyzóknak, pezsgőfüdőknek, szökőkutaknak, párásítóknak „köszönhetően” fertőződhetünk meg. Jellemző, hogy a 2-10 napos lappangási időt követően influenzához hasonló tünetekkel – magas lázzal, felfájással, izgatott köhögéssel, mellkasi- és izomfájdalommal – kezdődik. Kezdetben csak hőemelkedést és fejfájást okoz, később erős köhögés, hidegrázás, magas láz és hasmenés is jelentkezhet.

Gombás fertőzések

A gomba megtelepedését a közös használatú zuhanyzók, fürdők, strandok segítik, ahogy az erőteljesebb izzadás is, hiszen a gomba a nagyhajlatokban megtelepedve további kellemetlen tüneteket okoz (vörös, viszkető és fájdalmas bőrfelületek). Fontos említést tenni az ún. „napgombáról” is, mely a szoláriumokban terjed (tavasszal, nyár elején többet járunk szoláriumba is), és a felsőtesten kerek, finoman hámló, barnás foltokat okoz. Napozáskor a fertőzött területeken nem képződik pigment, az elpusztult gombatelepek helyén fehér foltok láthatók, amelyek azonban nyom nélkül gyógyulnak.

Alacsony vérnyomás

Az időjárási körülmények miatt – magas hőmérséklet, változó légnyomás – és megváltozott életritmusunk, illetve a dehidratáltság okozhat vérnyomásgondokat, alacsony vérnyomást. Ennek tünetei a fejfájás, a szédülés, a fáradékonyság és a látászavar.

Visszeres panaszok

A nagy melegben többen tapasztalják, hogy visszereik kidagadnak és kellemetlenebb tüneteket is okoznak, hiszen a melegben az erek kitágulnak, lassul a vérkeringés, fokozódik a pangás és emiatt rosszabbodnak a panaszok. Ráadásul a hosszú autó-, illetve repülőutak fokozott trombózisveszéllyel járnak arra nézve, aki a betegségre – kór- és családi előzménye miatt – hajlamos.

Égés

A túlzott napozás rövid távú következménye a napégés, ami a nem megfelelő fényvédelem eredménye, oka pedig az ibolyántúli (UV) sugárzás. Nyáron bárki, aki strandol vagy a szabadban tartózkodik, ki van téve a napégésnek. A megfelelő faktorszámú naptej és ruházat elengedhetetlen, továbbá a déltől délután három óráig tartó időszakban kerüljük a napot!

Kiss Verus